Elérhetőségeink: 4026 Debrecen, Hunyadi u. 17.   E-mail: gyakorlo@kistk.hu  Telefon: +36-52/614-600      Kapcsolat »

Kölcsey FerencReformátus Gyakorló Általános Iskola


A Református Pedagógiai Intézet levele a szülők számára

Tisztelt Szülők!

Református iskoláink mindig is az Önök bizalmára és együttműködésre alapoztak, ehhez járul hozzá a pedagógusok elkötelezett munkája. A gyermekeknek eredményes nevelése és tanítása közös célunk, lehetőségünk és most új formában teljesítendő feladatunk.

Köszönjük, hogy szerepet vállalnak az oktatás új módon történő megszervezésében. Tanárok és szülők közösen dolgozunk azért, hogy a gyermekek számára a következő időszak élményteli, sikeres és eredményes legyen.

Néhány kérdésre fogalmaztunk meg rövid válaszokat azoknak a szülőknek, akik saját gyermekük tanulását felügyelik. Ez a levelünk elsősorban az 1-6. (részben a 7-8.) évfolyamos gyermekek tanulásával kapcsolatos.

Becslésünk szerint az új munkaformák, együttműködési lehetőségek egy bő hét alatt kialakulnak. Kérjük, hogy addig megértéssel viseljék a helyzetet! 

A zaklatott, esetenként ijesztő külső világban fontos, hogy a tanulók számára fix napirend alakuljon ki. A tanulást időben kezdjék el, és egy megtervezett időre fejezzék is be! 1., 2., 3. osztályos gyerekkel akár 20-30 percenként, 4., 5., 6. osztályos diákokkal 30-40 percenként tartsanak szünetet. Ha másként nem megy, akkor a nagyobb gyermek igazodjon a kisebbhez. Amennyiben lehetőség van rá, a gyermek tartózkodjon a szabad levegőn, naponta legalább 1 óra hosszat. Az udvaron történő játék nagyon hasznos és felüdítő lehet (nevezzük ezt testnevelés órának). Ügyeljünk arra, hogy ne zsúfolt játszóterekre vigyük őket, inkább sétáljunk vagy fussunk egyet közösen! Lakótelepi körzetben, ha van rá mód, a tömegközlekedés nélkül elérhető parkokat keressék fel. Kiemeljük, hogy a kültéri tevékenységekre vonatkozó tanácsokat a járványügyi szakemberek utasítása szükség szerint felülírhatja.

Az ajánlott napi tanulási idő alsó tagozaton 2-3, indokolt esetben 4 óra; felső tagozaton 5-6 óra, az életkornak megfelelően szünetekkel megszakítva. Felsősöknél érdemes délelőtti és délutáni tanulási időt is meghatározni, mivel itt a tananyag is lényegesen több. Ha különböző korcsoportú tanulók vannak együtt, akkor a nap indításánál határozzák meg közösen a szünetek idejét, és igazodjanak ahhoz a nap folyamán! Ha egy diák valamelyik feladatával megcsúszik, a nap végén, vagy inkább a következő napi ütemezésben teremtsenek időt a feladatra.

Elemzésünk a 2020. 03. 16-i szabályok szerint készült.

  1. Hogyan indítsa el a tanulási folyamatot a gyerekekkel? Kezdje a napot rövid beszélgetéssel, hogyan érzik magukat, kisebb gyerekeknél mese utáni beszélgetéssel. Ha a családban szokás, akkor a bibliaolvasásnak, imádságnak is helye lehet ebben a napkezdő szertartásban. A nap végén pedig egy “mi volt ma a legjobb” körkérdésre kerülhet sor. Igyekezzünk közvetlen, barátságos, nyugodt légkört teremteni.

Ezek a napkezdő szertartások különösen fontosak lehetnek akkor, ha a gyerekek szorongása, félelme, szomorúsága erősödik. Ilyenkor keretek között lehet beszélgetni mindarról, ami foglalkoztatja őket. A beszélgetés ne legyen hosszabb egy gyermek esetében 10 percnél, több gyermek együttlétében 15 percnél. Ha szükséges, akkor a nap során külön-külön érdemes még velük beszélgetni.

  1. Hogyan készítsék el az aznapi tanulási tervet? Nézzék meg, milyen útmutatást kaptak a tanítóktól, szaktanároktól. Mérjék fel, kinek lesz esetleg online órája, vagy ahogyan kialakul az iskolatévé rendszer, kinek lesz alkalmas a program hozzá. A gyermekekkel közösen beszéljék meg a nap időbeosztását. Fontos, megkerülhetetlen szempont az Ön személyes időbeosztása is! A nagyobbak maguk tervezzék meg, mit és milyen sorrendben tanulnak. Számoljanak vele, ha a nagyobb diákok meseolvasással, felolvasással is segítenének a kisebbeknek. Buzdítsuk a diákokat okoseszközeik használatára! A telefon, laptop, internet használata az oktatásban most szükséges lesz, de nagy csábítást is jelent. Ezt tudatosítsuk a gyermekkel! Célszerű a nap során kijelölni azokat az időpontokat, amikor személyes céljaikra használhatják a netet, legyen céljuk, hogy az addig tervezett feladataikkal elkészüljenek.
  2. Mennyire tér el ez a napirend a szokásos iskolai menetrendtől? Ha különböző korcsoportú gyerekek vannak együtt, akár egy otthon lévő óvodás kistestvérrel kiegészülve, akkor célszerű először a magasabb osztályfokon tanulók feladatait átbeszélni és a tanulási tervüket elkészíteni, majd megkérni őket az önálló munka megkezdésére. Ha az iskolai támogatás időrendjéből más nem következik, célszerű a tanulást legkésőbb reggel 9 órakor elkezdeni, és az ütemezett szünetekkel délig tartani, majd 14 – 17 óra között befejezni. Más ütemben haladunk, mint megszoktuk, de ugyanúgy eredményes lehet a folyamat. Az elsős (vagy másodikos) diákok még több segítséget, támogatást igényelnek, az önálló munkájukhoz fontos a többszöri visszajelzés és az ellenőrzés. Minden korosztályt buzdítsunk az önellenőrzésre! A nagycsoportos óvodás már bevonható a tanulással töltött időbe 15-20 percre, így könnyebb őt is lekötni (pl. egyszerűbb összekötős, párkeresős, karikázós, színezős feladatlapokkal; kártyalapok, tárgyak csoportosításával…), ha már nem akar egyedül játszani.
  3. Hogyan segítheti, hogy a tanulók minél inkább önállóan dolgozzanak?   Miután átbeszélték, hogyan kezdjenek a feladatokhoz, és ki milyen sorrendben halad a tantárgyakkal, kicsit húzódjon távolabb tőlük, de maradjon elérhető távolságban. A gyerekek egymást segíthetik, a munkának mindig legyen olyan szakasza, amikor a felügyelő szülő nem segíti őket. Remek – és igaz hivatkozás – hogy a szülőnek is megvannak a saját feladatai. A tanulók az iskolában használatos eszközeiket használják: elsősorban a tankönyveket, munkafüzeteket. A napindító megbeszélés után a tanulás helye lehet a gyermek saját megszokott tanulási helyszíne, íróasztala, több gyermek esetén azonban ez gyakoribb ellenőrzést igényelhet. A helyzet gyermeknek, szülőnek, pedagógusoknak egyaránt új: egy egészen másfajta tanulás, ami éppen olyan eredményes lehet, mint az iskolai tanulás. Az idő értékes kincs, beszélgessünk arról a gyermekekkel, hogy mikor használják okosan.
  4. Hogyan lépjen kapcsolatba a pedagógusokkal, ha a gyermek a tanulásban elakad? Erről az iskolák fognak rövid időn belül tájékoztatást adni. Várhatóan elsősorban internetes felületen vagy e-mailekben történő kapcsolattartás alakul ki. A felsős osztályokban lehetséges, hogy a szaktanárok a gyermekek órarend szerinti óráiban tudnak közvetlenül reagálni. Kérjük, tartsák be az iskolák és pedagógusok által kapcsolattartásra kijelölt időt, ezzel biztosítva a hatékonyságot!
  5. Mit tehet, ha kevés a rendelkezésre álló technikai eszköz? Nemcsak az eszközök száma okozhat gondot (lehet kevés), nagyobb kérdés lesz, hogy mennyire akadozik az Internet, ha egyszerre több százezer diák tanulna a segítségével. Az iskolákat arra ösztönözzük, hogy arra is legyenek tanulási tervek, ha az online kapcsolat szakadozik. Vegye figyelembe, ha nincs, vagy kevesebb digitális eszköz van, reggel, amikor a tanulási tervet kialakítják, beszéljék meg, hogy ki, mikor használhatja a számítógépet vagy telefont. Ha a gyerekek telefont használnak, kérjük, gondoskodjanak a telefonok töltésének lehetőségéről!
  6. Hogyan tudja a tanuló eredményeit visszacsatolni az iskola felé? Erről az adott intézmény fog pontos tájékoztatást adni. A legtöbbször a kiválasztott feladatok egyes elemeit kell visszaküldeni az iskola által meghatározott módon, esetleg fényképen. A nagyobb tanulók beszámolót, prezentációt készíthetnek. Lehet olyan tantárgy – pl. a rajz – ahol a diákok néhány hét alatt készített munkájukat juttatják el majd elektronikus formában az iskolába.
  7. Bevonhatók-e a gyerekek a mindennapos háztartási feladatokba? Bátorítjuk: tegye is meg! Tekintsük ezeket a gyakorlati foglalkozásoknak! Akár a tízórai készítésben, a főzésben, akár a takarításban való részvétel erősíteni tudja a gyermekekben azt az érzést, hogy ők maguk is tudnak segíteni ebben a nehéz helyzetben. Nem a „terülj, terülj asztalkám” mesevilágában vagyunk, hanem közösen alkotunk. Ahol kert van: igen hasznos környezeti ismeretekhez jutnak így a gyerekek. Kérjük, vegye figyelembe a gyerekek napirendjét, életkorát és ügyességét, amikor feladatokat bíz rájuk. A 7-8. évfolyamos diákok (a település jellemzőitől függően) részt vehetnek a bevásárlásban is – az egészségügyi kockázatok miatt lehetőleg egy családból egy nap egyszer egy személy menjen vásárolni. A gyerekekre kisebb vásárlásokat bízhatunk, kisebb boltokban, pontos listát adva a kezükbe. 70 év felettiek segítésében, gondozásában a diákok csak olyan módon vegyenek részt, ha személyes kontaktusra nem kerül sor, azaz a legalább két méteres távolság megtartható.
  8. Különleges esetben előfordulhat az, hogy egy család vendéggyermekeket is felügyel. Ilyenkor még fontosabb a napkezdő beszélgetés, az összehangolódás. Mi a teendő, ha egy tanulásra befogadott gyermek nem működik együtt? A nagyobbak ellenállása oldható, ha úgy érzik, ők dönthetnek pl. a tantárgyak sorrendjéről. Próbáljuk kideríteni, mi az ellenállás oka! Ne játsszunk „iskolásdit”! Egy csésze tea vagy kakaó mellett jobban meg tudjuk ezt beszélni. Használjuk ki a családias környezetet! A humor vagy a közös munka segítségével sok feszültség oldható. Önnek nem a pedagógust kell megszemélyesítenie, hanem inkább a segítő, konzultáló tanácsadó szerepébe kell helyezkedni. A komolyabb konfliktusok kezelése nem a felügyelő szülő feladata, hanem az iskoláé. Ha a vendéggyerek zavarja a tanulást, nyugodtan tájékoztassa az érintett gyermek szüleit, hogy nem vállalja tovább a felügyeletet. Akár a szívességnek, akár a szolgálatnak is vannak határai.

Mint jeleztük, az iskolák kb. öt-nyolc nap alatt tudják kialakítani a kapcsolattartás módjait, a feladatok új rendszerét. Türelmüket kérjük, segítségüket köszönjük!

Még az is lehet, hogy a gyermekek később úgy fognak visszaemlékezni erre az időszakra, mint a legkülönlegesebb iskolaévre. Pedagógusként ennek örülhetünk, szülőként pedig legyenek büszkék rá!

Áldás, békesség!

Református Pedagógiai Intézet